− Még a rántást is odaégeted, igaz, kedveském? – tréfálkozott velem kedveskedve egy jót akaró hölgyemény kezdő szakácsnő koromban, én meg buzgón helyeseltem, és közben azon filóztam, hogy mi a fene lehet az a rántás?
Abban azért egy percig sem kételkedtem, hogy odaégetném. Akkortájt még a teát is odaégettem.
Meg voltak, akik segíteni próbáltak.
−…és a végén egyszerűen behabarod! – osztotta meg kedvenc receptjét a szomszédasszony, tisztes matróna, és én ismét csak bólogattam. Naná, egyszerűen behabarom, mi az nekem? Ez a habarás is valami olyasmi lehet, mint amikor a matektanárnő ördögi mosollyal kijelentette, hogy a példa végén „épp csak közös nevezőre kell hozni a törteket, és már kész is”. Persze, kész. Annak, aki tudja, hogy mit jelentenek ezek a szavak, annak tuti nem ügy. De kitől kérdezhet egy kezdő szakácsnő?
Családunkban a nagyi számított abszolút főzési szaktekintélynek, imádtam a főztjét. De például a pörkölt receptje úgy kezdődött, hogy „végy fél kiló szalonnát, és olvaszd ki a zsírját…” Nos, nem vagyok elvakult reformpárti, aki csak és kizárólag teljes kiőrlésű bio-tönkölybúza kenyeret fogyaszt, de azért fél kiló szalonnánál csak lehet valami egészségesebb megoldást választani!
Aztán persze megtanultam főzni, mint ahogy mindenki megtanulhat, aki kedvet érez hozzá. Hogy ne a saját kárán tegye, abban segíthet a Kedvcsináló szakácskönyv.
A tűzhelytől indul, vagy még inkább a konyhaajtóból, és minden kezdőnek segít megtenni odabent az első lépéseket. Követhető képekkel illusztrálva sorba veszi a főzési eljárásokat épp úgy, mint az egyszerű recepteket, oly részletességig, hogy még a legkezdőbb szakács-jelölt is talál olyan bekezdést, amit elolvasva megnyugodva sóhajthat fel: ezt még én is tudom!
És utána megnőtt önbizalommal tanulhatja meg, hogy mi a rántás, hogyan készül a habarás.
A Kedvcsináló szakácskönyv nem csak azért különleges, mert kezdőknek szól, vagy mert stílusával mosolyt varázsol az arcokra, hanem azért is, mert névre szóló borító is rendelhető hozzá.
Így válik a könyv valóban az olvasó sajátjává, vagy igazán személyes ajándékká.
